Trombózis repülőút után- hogyan tovább?

Sokan nem tudják, de egy hosszú repülőút valós kockázatnak minősül a mélyvénás trombózis kialakulásának szempontjából. Nyáron ez különösen igaz, ezért megkérdeztük Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját, hogy miként lehet elkerülni a vérrögök kialakulását ilyenkor, illetve mire kell figyelni azután, ha mégis fellép a trombózis.  

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

Miért okozhat a repülőút trombózist? 

A repülés és a trombózis kapcsolatára már az ‘50-es években felfigyeltek, és mára már bizonyossá vált, hogy valóban szoros összefüggés van a kettő között. Érdemes tudni, hogy minden hosszú út - legyen szó repülőről, buszról, autóról, vonatról- megnöveli a vérrögképződés esélyét a tartós ülés, immobilizáció miatt, ám a repülőgépeken több olyan tényező is van még pluszban, melyek fokozzák a rizikót. De hogy miért is léphet fel ekkor trombózis? 

Az első és legfontosabb tényező az a tartós mozdulatlanság, mivel ekkor fokozódik a vér pangása az erekben. Ráadásul a repülőn az ülések szűkek, nincs hely a lábaknak, nem lehet kinyújtani őket, így a térd vénái megtörnek, ezért a vér visszaáramlása lassul a lábszárakban. Éppen ezért javasolják, hogy időközönként (kb. óránként) álljunk fel és mozgassuk át magunkat. Ezt sajnos igen sokan kihagyják, pedig minél hosszabb egy út, erre annál nagyobb szükség van.  

A vér “besűrűsödését” okozza az is, hogy a kabinban a páratartalom igen alacsony, ráadásul az utazás során a legtöbben kevesebbet isznak, ha mégis, akkor az sokszor vízhajtó hatású (pl. kávé, tea, alkohol). Mindehhez ráadásul alacsonyabb nyomás is társul, mely szintén elősegíti a vérrögök keletkezését. 

Kik vannak jobban kitéve a trombózis veszélyének repülés során? 

  • Trombofíliások 

  • Előfordult már trombózis/tüdőembólia náluk 

  • Elhízottak 

  • Dohányzók 

  • Idősebbek 

  • Szívbetegek 

  • Cukorbetegek 

  • Várandósok 

  • Akiknek súlyosabb visszértágulataik vannak 

Hogy lehet elkerülni repülőút során a trombózist? 

Trombózis repülőút után- hogyan tovább? - Trombózis-, és Hematológiai KözpontAmennyiben valakinek alapból nincs hajlama a trombózisra, akkor elegendő a következőket betartani: fontos, hogy legalább óránként álljon fel és mozogjon picit az utastérben, és ha tudja üléskor is mozgassa lábszárát, körözzön lábfejével! Figyeljen oda a kellő mennyiségű folyadékpótlásra, igyon vizet, gyümölcslevet! Amennyiben magasabb a rizikója a trombózisra, úgy viseljen az út során kompressziós harisnyát, mely összenyomja az ereket és fokozza a keringést a mélyen fekvő vénákban. Előfordulhat, hogy a rizikó akkora, hogy LMWH injekcióra van szükség- ez leggyakrabban akkor indokolt, ha az illető trombofliás, illetve volt már nála thromboembóliás esemény korábban. (természetesen szakorvosi kompetencia annak eldöntése, kell-e LMWH injekció megelőző jelleggel vagy sem). Természetesen azok, akik elve szednek váralvadásgátlót, azok ugyanúgy folytassák! 

“Az indulás előtt 1-2 órával bőr alá (sc) adott kis molekulatömegű heparin (LMWH) megelőzheti a trombózist, de gondoskodni kell arról, hogy a visszaút alatt is legyen tromboprofilaxis”- mondja a professzor. 

Ha mégis bekövetkezik a trombózis 

Ha valakinél a repülőút után mégis kialakul a trombózis, az mindenképp kórházi kezelést igényel, hiszen első az életveszély elhárítása. Utána nagyon fontos a trombózis okának felkutatása- könnyen lehet, hogy semmi mögöttes okot nem találni (ez igen gyakori), ám lehetséges, hogy trombofíliára valamilyen immunológiai betegségre, esetleg daganatra derül fény- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Mi mindenre figyeljen oda trombózis után? 

  • Orvosa utasításai szerint alkalmazza a véralvadásgátló terápiát  

  • Kumarin-származékok esetén rendszeres INR ellenőrzésen vegyen részt (INR-nek általában 2-3 köztinek kell lennie) 

  • Viseljen kompressziós harisnyát (egyedi, hogy meddig érdemes) 

  • Ha van, szabaduljon meg a súlyfeleslegtől 

  • Szokjon le a dohányzásról 

  • Ügyeljen a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztására 

  • Mozogjon rendszeresen (de kerülje a balesetveszélyes és a küzdősportokat) 

  • Kerülje a szaunát, gőzfürdőt és a 36 oC-nál melegebb termálvizeket 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Főorvos Úr! Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette). Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt. Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat: "Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye." elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/ Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként? A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan. Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában? Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm. Tisztelettel: Dr. Rózsa György Imréné
Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György
Dr. Rózsa György Imréné

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Gyógyító empatikus személyiség

PROF. DR. BLASKÓ GYÖRGY Doktor ÚR a szó valódi értelmében csupa nagy betűvel. A hivatástudat legmagasabb fokán álló gyógyító empatikus személyiség. Nem csak kiváló szakember hanem emberségből is a legmagasabb fokon áll. Én csak azt kívánom minden betegtársamnak hogy országszerte csak ilyen gyógyító szakemberekkel találkozzon. Sajnos ez csak egy megvalósulatlan vágyunk marad. A hazai egészségügyben dolgozó orvostársadalom nagy többsége évtizedekre elvesztette hitelességét talán nem az ő hibájukból. Prof. Dr. Blaskó György minden tekintetben megtestesíti azt az elvárásunkat milyen szakembereknek kellene dolgoznia a Magyar Egészségügyi Szolgálatokban 2017 évben és a jövőben is.
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2023.04.04 Utolsó módosítás: 2025.06.04