Ezért érdemes versenyport előtt trombofília szűrést végeztetni

Igen gyakran hallani, miszerint neves sportolók vesztik életüket a pályán, melynek hátterében mélyvénás trombózis okozta tüdőembólia volt. Éppen ezért lenne érdemes minden olyan gyermeket és fiatal felnőttet szűrni trombofíliára, akik komolyabban foglalkoznak a sporttal. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük a témában.

Életveszélyes is lehet a trombofília

Vannak olyan veleszületett állapotok, melyek jelentősen megnövelik a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét. Ilyen például a trombofília, mely genetikailag fokozott trombózis-készséget takar. Az állapotnak több fajtája is ismert, melyek lehetnek súlyosabbak (ezek A homozigóta formák) és enyhébbek is.  Ez utóbbi esetben elég csupán a megfelelő életvitelre odafigyelni (sok folyadék, mozgás, egészséges étkezés), ám súlyosabb esetben akár gyógyszeres kezelésre is szorulhat az illető, máskülönben igen nagy eséllyel lép majd fel trombózis a beteg életében. Ennek nagy veszélye, hogy ha a keletkezett vérrög leszakad, úgy a véráramba kerülve leszakadhat, és olyan létfontosságú szervekhez kerülhet, mint pl. az agy vagy a tüdő.

Leggyakoribb trombofíliák

  • Leiden mutáció
  • MTHFR mutáció
  • ProteinS/C alacsony szintje
  • Kevés antithrombin
  • stb.

A versenysport fokozza a rizikót?

Egyértelműen ki lehet kijelenteni, miszerint a sportolók nagyobb rizikónak vannak kitéve, hiszen teljesítményük, fizikai fittségük többszöröse a normálisnak. Ha van egy rejtetett genetikai eltérésük, az az alvadás mechanizmusai, szabályozása, visszajelzései (feed-back) alapján gyorsan trombózist és tüdőembóliát okozhat. Gyakran ez áll a sportolók hirtelen halálesete hátterében- mondja a szakember.

Ráadásul a fokozott terhelés, a dehidratáció, hosszú utazások és a sérülések mind megnövelik a trombózis esélyét. Ez főleg akkor nagyon veszélyes, ha az illetőnél valamilyen trombofília is jelen van. Sajnos gyermekkorban a sportolni vágyókat nem szűrik általános jelleggel az állapotra, pedig igen fontos lenne, főleg akkor, ha hivatásszerűen szeretné végezni az adott sportágat.

Egy tizenéves gyermeket meg lehet győzni arról, hogy ne űzzön versenysportot, ha trombofiliás! Ezért kell ezt a szűrést fiatal korban, minél tágabban elvégezni- mondja prof. Blaskó György, aki szerint súlyos trombofília esetén érdemes eltanácsolni a pácienst a versenysporttól, hiszen az számára akár életveszélyes is lehet.  

Egyetlen vérvétellel megmenthető az élet

Hogy kinél van jelen genetikailag fokozott trombózishajlam, arról egy egyszerű vérvétellel lehet megbizonyosodni. Erre főleg akkor van szükség, ha a sportolni vágyó családjában előfordult már trombózis vagy tüdőembólia. Amennyiben beigazolódik valamilyen genetikai mutáció, úgy szakemberhez kell fordulni, aki az eredményeket és az illető teljes anamnézisért figyelembe véve fontos tanácsokkal szolgálhat a sportolást illetően.

További híreink>>>

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Főorvos Úr! Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette). Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt. Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat: "Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye." elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/ Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként? A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan. Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában? Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm. Tisztelettel: Dr. Rózsa György Imréné
Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György
Dr. Rózsa György Imréné

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Magas szakmai színvonal

Nagyon elégedett vagyok. A professzor úr magas szakmai színvonalon kezel évek óta. A beteg felé: humánus, segítőkész , kedves, őszinte. Mind emberileg, mint szakmailag teljesen elkötelezett.
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.10.25 Utolsó módosítás: 2017.10.25